A ROVÁSÁBÉCÉ – 3. JEL: A 𐳁– A rovás „B” betűje

Ősi neve: A Bölcső
Minősége: befogadás, táplálás, bőség
Eleme: Föld és Víz
Irány: befelé és lefelé
Őserő: az anyaméh, amelyből az élet formát ölt
Miért így néz ki? – A forma logikája
A rovás B két egymásba simuló ív, két ölelő félkör, amelyek a középpont felé fordulnak. Ez a forma nem véletlen: a jel bölcsőt rajzol, ölbe záró teret, ahol a teremtés már nem csak fény, hanem testet öltő élet.
A forma azt mutatja:
a világ befogad,
az anyag megnyílik,
a szellem formát keres,
a teremtés gyökeret ereszt.
A rovás B nem felfelé tör, mint az A és Á. Ez lefelé nyíló kapu: a fény útja az anyagba.
Ezért a B a rovásírásban mindig a bőség, a táplálás, a megtartás jele.
Ősi jelentése
A magyar hagyományban a rovás B a bölcső, a méh, a földanya öle. A táltosok szerint ez a jel jelenti:
az élet befogadását,
a növekedést,
a tápláló erőt,
a bőség áramlását,
a formát öltött teremtést.
Ha az A a kezdet, az Á a kiteljesedés, akkor a B az, amikor a fény testet ölt, amikor a szellem gyökeret ereszt, amikor a világ megszüli önmagát.
Mágikus jelentése
A rovás B jelét használták:
bőségszertartásokban,
termékenységi rítusokban,
új vállalkozások "meggyökereztetésére",
otthonteremtésnél,
védelemre várandósság idején,
a tér "megtöltésére" élettel és energiával.
A táltosok mondása szerint:
"Ahol a B áll, ott az élet gyökeret ver."
Ez a jel a megtartás, a táplálás, a bőség rovása.
Főnix Ereje – szellemi értelmezés
A Főnix világában a B az a pillanat, amikor a láng már nem csak ragyog, hanem melegít, táplál, életet ad.
A Főnix útján a B jelenti:
a bőség áramlását,
a szívből fakadó gondoskodást,
a teremtés anyagi megnyilvánulását,
a "helyet", ahol az új élet megszületik.
Ez a jel azt mondja:
"A fényed nem csak ragyog – táplál is."
𐳁 – A BŐSÉG SZENT BÖLCSŐJE
A Világfa gyökereinél most puha fény dereng. Nem a hajnal tüze, nem a csillagok ragyogása – ez a Földanya öle, az élet bölcsője.
A fény lassan formát ölt. Két ív hajlik egymás felé, mint két kar, amely ölelni készül. A tér középen megnyílik, és a világ érzi: itt élet fog születni.
Ez a jel a B. A bőség kapuja. A hely, ahol a szellem testet talál, ahol a fény gyökeret ereszt, ahol a világ önmagát táplálja.
A jel rezegni kezd, lassan, mélyen, mint a Föld szívdobbanása. A rezgés átjárja a gyökereket, a koronát, és végül téged is.
És ekkor a jel megszólal benned:
"Tartsd meg, amit kaptál. Tápláld, ami benned növekszik. A bőség nem kívülről jön – belőled árad."
A Világfa lombjai megmozdulnak, a föld mélyén új élet sarjad, és a rovás harmadik hangja összekapcsolja a fényt az anyaggal.
Most már tudod: a B nem betű. A B bölcső. A B bőség. A B te vagy, amikor a világot táplálod a saját fényeddel.
