Összetevő: Dolomite

A dolomit egy természetes karbonátásvány, amelynek kémiai képlete: CaMg(CO₃)₂ – azaz kalcium-magnézium-karbonát.

• Kristályrendszere: trigonális

• Színe: fehér, szürke, rózsaszínes, néha barna vagy zöldes

• Keménysége: 3,5–4 a Mohs-skálán

• Sűrűsége: kb. 2,84–2,9 g/cm³

• Oldhatóság: hideg sósavban nehezen, meleg savban pezsgéssel oldódik

🏞️ Hogyan keletkezik a dolomit?

A dolomit természetes módon képződik, főként üledékes környezetben, ahol a mészkő (kalcium-karbonát) magnéziumban gazdag vízzel érintkezik. Ez a folyamat dolomitosodásnak nevezett kémiai átalakulás során megy végbe.

Érdekesség: A dolomitképződés pontos geokémiai mechanizmusát a tudósok máig kutatják, mivel laboratóriumban nehéz pontosan úgy előállítani, ahogy a természetben történik.

🏗️ Hogyan állítják elő ipari vagy étrend-kiegészítő célra?

A dolomitot bányászat útján nyerik ki, majd különböző célokra dolgozzák fel:

1. Dolomitlisztként (pl. mezőgazdaságban)

• Finomra őrlik → talajjavítóként használják

• Stabilizálja a talaj pH-ját

• Gazdagítja a talajt kalciummal és magnéziummal

• Segíti a növények növekedését és a mikroflóra fejlődését

2. Étrend-kiegészítőként

• A dolomitból kivont kalcium-karbonát és magnézium-karbonát kerül tablettákba

• Ezeket tisztítják, standardizálják, majd formázzák tablettává (mint a DOLOMITE STAR esetében)

🌍 Hol található dolomit?

• Európában: Tirol, Freiberg, Budai-hegység, Bakony, Bükk

• A Dolomitok hegyvonulat is erről az ásványról kapta a nevét – felfedezője Déodat de Dolomieu után

 A dolomit kutatásának főbb állomásai

1. Déodat Gratet de Dolomieu (1750–1801) – a névadó

• Mikor? 18. század vége

• Miért? A Déli-Alpokban utazva felfedezett egy különleges kőzetet, amely nem viselkedett úgy, mint a mészkő

• Eredmény: Leírta a dolomitot mint különálló ásványt, és róla nevezték el a Dolomitokat

2. 19–20. század – Általános geológiai kutatások

• Cél: Megérteni a dolomitképződés mechanizmusát

• Eredmény: Felismerték, hogy a dolomit mészkőből alakul ki, magnéziumban gazdag víz hatására (dolomitosodás)

• Probléma: Laboratóriumban nehéz volt reprodukálni a természetes képződést

3. Haas János és Hips Kinga (MTA–ELTE, 2020) – Magyar kutatók

• Mikor? 2020

• Miért? A dolomitképződés geokémiai és szerkezeti hátterének feltárása

• Eredmény:

  • Átfogó genetikai modellek kidolgozása

  • Megállapították, hogy a dolomit többféle környezetben képződhet: tengeri, tavakban, sekély és mély temetkezési környezetben

  • Magyarországi esettanulmányokat is bemutattak (Bakony, Bükk, Budai-hegység)

4. Körmendy Regina – népszerűsítő geológiai írások (2017)

• Miért? Oktatási célból, laikusok számára is érthető módon mutatta be a dolomitot

• Eredmény: Rávilágított a dolomitképződésben szerepet játszó mikrobiológiai tényezőkre (pl. kénbaktériumok)

🔬 Főbb tudományos felismerések

Felfedezés Kutató(k) Időszak Jelentőség
Dolomit mint külön ásvány Dolomieu ~1790 Elnevezés és első leírás
Dolomitosodás folyamata 19–20. századi geológusok 1800–1900 Mészkőből dolomit képződik Mg-ionok hatására
Genetikai modellek Haas & Hips 2020 Többfázisú képződés, különböző környezetek
Mikrobiológiai szerep Körmendy Regina 2017 Kénbaktériumok szerepe a dolomitosodásban 

A dolomitosodás egy kémiai átalakulási folyamat, amely során a mészkő (CaCO₃) magnéziumban gazdag vízzel érintkezik, és ennek hatására dolomit (CaMg(CO₃)₂) képződik.

🔬 A folyamat lépései

1. Kiinduló anyag: Mészkő – főként kalcium-karbonátból áll

2. Külső hatás: Magnéziumban gazdag víz (pl. tengervíz, hidrotermális oldatok)

3. Ioncsere: A kalciumionokat részben vagy teljesen magnéziumionok váltják fel

4. Kristályszerkezeti átalakulás: A karbonátásvány szerkezete módosul, dolomit jön létre

🌍 Hol történik dolomitosodás?

• Üledékes környezetben: sekély tengerek, lagúnák, tengerparti medencék

• Temetkezési környezetben: mélyebb rétegekben, ahol a víz hosszú időn át hat a mészkőre

• Mikrobiológiai környezetben: kénbaktériumok és más mikroorganizmusok is segíthetik az ioncserét

🧭 Miért különleges?

• A dolomitosodás lassú és nehezen reprodukálható laboratóriumban

• A természetes dolomitképződés több ezer vagy akár millió évig is eltarthat

• A tudósok máig kutatják a pontos geokémiai mechanizmust, mert nem minden mészkő válik dolomittá

📌 Érdekesség

Bár a dolomit gyakori ásvány, a dolomitosodás pontos körülményei még mindig nem teljesen tisztázottak. Ezért a dolomitképződés a geológia egyik "rejtélyes folyamata.

Magyarországi dolomit lelőhelyek

A dolomit hazánkban főként a Dunántúli-középhegységben, a Bükkben, az Aggteleki-karsztban, valamint a Mecsekben és a Villányi-hegységben fordul elő2.

🔹 Dunántúli-középhegység

• Budai-hegység – Budaörsi dolomit, porló dolomit

• Bakony – Aszófői dolomit, Megyehegyi dolomit

• Balaton-felvidék – Fődolomit, Sándorhegyi Formáció

• Vértes – Séd-völgyi dolomit

• Keszthelyi-hegység – Rezi dolomit, Pilikáni-kőfejtő

🔹 Bükk hegység

• Hámori dolomit

• Hegyestetői Formáció

🔹 Mecsek és Villányi-hegység

• Csukmai Formáció – Nyugat-Mecsek

🔹 Gömör–Tornai-karszt (Északkelet-Magyarország)

• Iszkahegyi mészkő – Gutenstein Formáció

🏭 Jelentősebb bányák és cégek

Név Helyszín Típus Weboldal
Borsod Dolomit Kft. Becskeháza Bánya borsod-dolomit.hu
Dolomit Kft. Szalonna Építőanyag-kereskedés dolomitkft.uzleti.hu

🧭 Geológiai érdekesség

• A magyar dolomitok többsége a triász időszakban (kb. 220 millió éve) képződött

• Gyakran társulnak hozzájuk bauxit- és evaporittelepek, sőt néha ércesedés is (pl. Rudabánya)

• A dolomitpor különösen értékes a mezőgazdaságban, építőiparban, üveg- és kerámiaiparban

Hogyan keletkezett dolomit Magyarországon?

🕰️ Időszak: Triász kor (kb. 220 millió éve)

• A mai Magyarország területe akkor a Tethys-óceán sekély, trópusi selfvidékén helyezkedett el

• A partmenti sekély tengerekben mésziszap ülepedett le

• A meleg, száraz klíma miatt a tengervíz betöményedett, és a Ca²⁺ ionokat Mg²⁺ ionok váltották fel

• Ez a diagenetikus dolomitosodás során alakította át a mésziszapot dolomittá

🔍 A dolomit tehát nem a mai körülmények között keletkezik, hanem ősi tengeri környezetben, amikor a terület még tengerfenék volt.

📍 Magyar példák

🧬 Tudományos háttér

• A dolomitképződés korai diagenetikus folyamat, azaz még az üledék megszilárdulása előtt zajlik

• A Lofer-ciklusok (váltakozó lagúna és árapályos rétegek) jellemzőek a magyar dolomitokra

• A dolomit szövete gyakran breccsás vagy porló, ami utólagos deformációra utal (pl. Alpok–Kárpátok gyűrődés)

A dolomit – ez az ősi, természetes karbonátásvány – nem csupán a föld mélyéből származik, hanem a testi-lelki egyensúly megőrzésének egyik kulcsa is lehet. A benne található kalcium és magnézium olyan alapvető ásványi anyagok, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges csontozathoz, az idegrendszer kiegyensúlyozott működéséhez, az izomműködéshez, valamint a sejtek közötti kommunikációhoz.

A DOLOMITE STAR étrend-kiegészítő formájában a dolomit tisztított, standardizált változata kerül tablettákba, így biztosítva a szervezet számára jól hasznosuló, természetes eredetű kalciumot és magnéziumot. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik stresszes életmódot élnek, mozgásszegények, vagy ásványi anyagban szegény étrendet követnek.

A dolomit tehát nem csupán egy ásvány – hanem egy természetes szövetséges, amely segít visszatalálni a belső stabilitáshoz, vitalitáshoz és harmóniához. Engedd, hogy a Föld ereje támogasson – nap mint nap.