Tavasszal gyűjthető gyógynövények

A tavaszi napéjegyenlőség mindig is a fény érkezését jelentette. A megújulás, egy új kezdet, szinte egy új világ keletkezését. A növények fejlődésében is nagy szerepet játszik a fény. Én mindig erre az időszakra teszem az első gyógynövény gyűjtő túráimat. A barangolás közben feltöltődöm az egyre erősödő napsugarakban, és a lelkemet rendezem a megújuló természet varázslatos látványával.  A tavaszias idő beköszöntével hivatalosan is kezdetét vette a vadon termő gyógynövények gyűjtésének időszaka. 

Nem is árt az erő ilyenkor, a tavaszi gyógynövények a böjt testet-lelket-szellemet tisztító folyamatában nagy szerepet játszanak, ráadásul közülük néhány még egy teljesen átlagos kertben is megtalálható. 

Bozótos, cserjés részeken az országban mindenhol előfordul a kökény. A virágok nyíláskor fehér színben pompázó tövises cserjéi messziről felismerhetőek. Ilyenkor, lombfakadás előtt gyűjthetjük virágait. A kökényvirágok szárítása történhet napon, vékony rétegben szétterítve. A szárított virág tároláskor rendkívül érzékeny, ügyeljünk rá, hogy ne törjön és ne érje nedvesség. A kökényvirág flavonoidokat és procianidineket tartalmaz, enyhe víz- és hashajtó hatása van.

Akácos, cserjés, erdőszélek, út menti területek növénye a zamatos turbolya, nyirkos, árnyékos, tápanyagdús talajon találjuk. A friss hajtásokat gyűjtsük. Fogyaszthatjuk fűszerként: levesek, saláták, szószok fűszerezésére remekül használható, szárítás után azonban jellegzetes illatát hamar elveszíti. A friss levelek nagyon jó természetes antioxidáns források lehetnek a kora tavaszi időszakban C-vitamin és flavonoid-tartalmuknak köszönhetően, teáját vese-, hólyag- és emésztőszervi megbetegedések ellen is használhatjuk.

A kora tavaszi időszak jellegzetes gyomnövénye, mely kertekben, utak mentén egyaránt előfordul, a tyúkhúr. Jellemzően nedves, üde talajon nő, később az idő melegedésével, csak árnyékos területen, más növények takarásában él meg. Föld feletti hajtásait virágzáskor gyűjtsük, szárításakor vékony rétegben kiterítve gyorsan szárítsuk, hogy zöld színét megőrizze a növényanyag. Vízhajtó hatású, friss hajtásait salátaként, főzelékként is fogyaszthatjuk.

 Lomberdők, erdőszélek, gyümölcsösök, kertek kedvelt tavaszi virága az illatos ibolya. Az egész növény, legnagyobb mennyiségben a gyökerek, szaponinokat tartalmaz. A gyökerek kora tavasszal vagy ősszel, az illatos, lila virágok nyílás kezdetén, a kifejlett levelek virágzás alatt és után gyűjthetőek. Az ibolyagyökeret szárítás előtt mossuk meg, majd a virághoz, levélhez hasonlóan árnyékos, szellős helyen szárítsuk. Köptető hatású, elhúzódó légcső- és hörghurut kezelésére alkalmazhatjuk.

Elegyes erdők, bükkösök, gyertyánosok tavaszi virága a pettyegetett tüdőfű, napos-félárnyékos, nedves talajon találkozhatunk vele. Virágzáskor gyűjthetjük be virágzó hajtásait, jellegzetes világos foltokkal, pettyekkel díszített leveleit viszont csak később virágzás után, nyár elején szedjük. Vékony rétegben kiterítve, árnyékos helyen szárítsuk. A tüdőfű nagy mennyisében tartalmaz ásványi anyagokat, flavonoidokat, nyálkát és allantoint, köptető, köhögéscsillapító hatású. Régen tüdőbaj esetén használták, ma jellemzően légcsőhurut és asztma kezelésére.

Lomberdőkben, cserjés területeken találjuk a tavaszi kankalint, melynek virágát, gyöktörzsét, gyökereit és levelét is használhatjuk, az egész növény szaponinokat és fenolos vegyületeket tartalmaz. Nyíláskor gyűjthetjük bókoló, sárga virágait, gyökereit tavasszal, virágzáskor vagy ősszel szedjük, leveleit pedig akár egész évben. A gyökerek mosás után napon kiterítve száríthatók, a virágoknál, leveleknél törekedjünk a gyors, kíméletes szárításra, hogy színüket megőrizzük. A virág és levéldrog tárolásakor is érzékeny, nedvességtől, összetöréstől óvni kell. A kankalin minden része köptető hatású: légcső- és hörghurut, asztmás, görcsös köhögés ellen javallott alkalmazni.

Parkok, kertek, füves területek gyomnövénye a gyermekláncfű, vagy pongyola pitypang. Minden része gyűjthető és felhasználható. Gyökerét ősszel vagy kora tavasszal, leveleit virágzás előtt, a teljes növényt virágzó állapotban, tavasztól gyűjhetjük. A begyűjtött növényi részeket tisztítsuk alaposan: a gyökeret talajtól, a föld feletti részeket az elsárgult levelektől és idegen növényi részektől. Szellős, árnyékos helyen szétterítve szárítsuk. A gyermekláncfű keserűanyagokat, fitoszterolokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Elsősorban, kiválasztószervi-, epe- és májbántalmak ellen hatásos, étvágy- és emésztésserkentő, vízhajtó hatású. Fiatal levelei salátaként, gyökerei kávépótlóként is fogyaszthatóak.

Bükk- és gyertyános-tölgyes erdők aljnövényzeteként találkozhatunk a medvehagymával, árnyékos, nedves, tápanyagdús talajokon fordul elő. Leveleit, virágzó leveles hajtásait gyűjthetjük tavasszal, áprilistól. Gyűjtésekor kiemelten fontos a fenntartható, kímélő gyűjtés: egy növényről maximum a levelek kétharmadát szedjük le, hogy a növénynek legyen esélye tovább fejlődni. Gyűjtéskor nagy figyelmet kell szentelni a medvehagyma pontos felismerésére, mivel összetéveszthető a májusi gyöngyvirággal, ami mérgező. A gyöngyvirág levelei rövid nyelűek, méretük nagyobb, színük sötétebb zöld, felületük merev, enyhén viaszos. A gyöngyvirág levelei mindig szagtalanok, a medvehagymáé fokhagymaszagúak; a gyöngyvirág virágai a tő közelében erednek késő tavasszal és édes illatúak. A medvehagyma leveleit legjobb frissen fogyasztani, esetleg fagyasztással tartósíthatjuk, szárítás után idővel elveszti illatát és csökken hatóanyagtartalma. A medvehagyma hatóanyaga és jótékony hatása is megegyezik a fokhagymáéval: a növényben található alliin révén érelmeszesedés és magas vérnyomás megelőzésére használatos, kardioprotektív, koleszterin- és vércukorszint csökkentő, antioxidáns hatású. Frissen fogyasztva remek fűszer levesek, szószok, főzelékek, saláták ízesítésére.

Nedves, üde, tápdús talajú területek jellemző gyomnövénye a nagy csalán. Árterületeken, erdei vágásokon, vízpartokon egyaránt előfordul. Föld feletti hajtásait, leveleit, melyek a csalán- és serteszőrökkel sűrűn borítottak, tavasztól őszig gyűjthetjük. Szárítás előtt vastag kesztyű segítségével fosszuk le e a leveleket a szárról, majd vékony rétegben kiterítve, szellős helyen szárítsuk, gyakori átforgatás mellett. A csalán gyökerét is gyűjthetjük, ennek optimális időpontja késő ősz, vagy kora tavasz. Vízhajtó teák alkotórésze a csalán szárított levele, hajtása, reuma, köszvény kezelésére használható. Zsenge leveleit salátaként, főzelékként is fogyaszthatjuk, vitamin- és ásványi anyag tartalma jelentős. Gyökere szterolokat is tartalmaz hatóanyagként, így koleszterinszint csökkentő és prosztatatúltengés okozta panaszok kezelésére használják.

 Kertekben, kerítések mentén gyomként, erdőszéleken, akácosokban, nitrogénban gazdag talajú területeken találhatjuk a vérehulló fecskefüvet. A hajtásait gyűjtsük 20-30 cm hosszan, teljes virágzáskor, a szár vastagabb részei nélkül. Gyöktörzsét és gyökereit is gyűjthetjük, ennek ideje késő ősszel, vagy kora tavasszal van. Szárításkor az idegen növényi részektől, vastag részektől tisztítsuk meg a hajtásokat, a talaj szennyeződésektől a gyökereket, majd vékony rétegben kiterítve szárítsuk az árnyékban, tároláskor pedig különítsük el más gyógynövényektől. A fecskefű narancssárga tejnedvet tartalmaz, melynek fő hatóanyagai az alkaloidok, de festékanyagok, gyanta és enzimek is találhatóak benne. Epepanaszok, emésztési zavarok, puffadás, szélszorulás kezelésére használhatjuk, emellett fájdalomcsillapító, görcsoldó hatású. Használata erős hatása miatt kizárólag orvosi felügyelet mellett, legfeljebb 4 hétig ajánlott! A népi gyógyászatnak is értékes gyógynövénye, hagyományos felhasználása szerint szemölcsök irtására alkalmas friss tejnedve.

Lomberdők, cserjés, füves térségek aljnövényzetének növénye a kerek repkény. Indaszerű, 15-25 cm hosszú virágzó leveles hajtásait gyűjthetjük áprilistól. Gyűjtéskor ügyeljünk rá, hogy a hajtásokat kíméletesen gyűjtsük, azaz csak a felső 2/3 részét vágjuk le. Az ideális időpont a gyűjtésre virágzás elején van, amikor az első virágörvök kinyíltak. A begyűjtött hajtásokat aprítsuk, majd árnyékben kiterítve szárítsuk meg. A kerek repkény köptető, gyulladáscsökkentő hatású, a légutak hurutos megbetegedései esetén ajánlott fogyasztani gyógyteaként. Gyógyhatásáért a növényben található diterpének, iridoidok és illóolaj felelős.

Van, aki jóízűen elfogyasztja az első ibolyát (Viola odorata), amely amellett, hogy a parfümök és kozmetikumok meghatározó alkotóeleme, a népi gyógyászatban is gyakran használt alapanyag.

Virágjának gyulladásgátló és köhögéscsillapító hatása van, enyhe víz- és hashajtó hatásának köszönhetően pedig jól használható tisztítókúrák, diétás ételek alkotóelemeként is.

Az ibolya mellett számos sok más olyan növény is előmerészkedik az avar alól, amelyek a hosszú téli vitaminszegény időszakot követően azonnal elfogyasztva, vagy a konyhában feldolgozva fontos vitaminokkal és tápanyagokkal láthatja el a szervezetünket.

 a nehézfémekkel való szennyeződés kockázata.

A százszorszép áprilistól novemberig szinte állandóan virágzik. Virágzata a nappali fényben kinyílik, ám szürkületkor ismét becsukódik. Gyógyászati célból elsősorban a virágzatát szokták leszedni, de sokan gyűjtik leveleit is, hisz mindkettő használható. Fontos tudni, hogy a százszorszép virágait közvetlenül szürkület előtt, azaz a becsukódást megelőzően érdemes leszedni, mert így őrizhetők meg leginkább a hatóanyagai.

Támogatja a májműködést, epe- és lépbetegségeknél ugyancsak remekül használható. Belsőleg kiválóan alkalmazható légzőszervi betegségekben, mivel segíti a nyák felköhögését, emellett gyulladásgátló, összehúzó és sebgyógyító hatású. A leveleiből készült kivonata az érfalak elzsírosodása ellen használható. Enyhe vizelethajtó. A százszorszépből készített tea csillapítja a menstruációs fájdalmat, javítja az anyagcserét, étvágygerjesztő, valamint enyhe fájdalomcsillapító és görcsoldó hatású.

A tavaszi vagy orvosi kankalin a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó, Közép-Európában honos, kb. 30 cm magas évelő növény. Hazánkban füves erdőszéleken, dombvidéki lombos erdők, bükkösök aljnövényzetében él. Az Alföldön ritka, főleg a Dunántúlon és az Északi-­középhegységben fordul elő tömegesen. A leg­ismertebb vadvirágaink egyike.

Gyökérzete 7-8 cm hosszú gyökértörzsből és az abból eredő gyökerekből áll. A gyökértörzs vörösesbarna felszínén látszódnak az előző évek tőkocsányhegei. A támasztógyökerek 1-2 mm vastagok, világosbarna vagy halványsárga színűek. Levelei tőállóak, ráncosak, 10-20 cm hosszúak, nyélben keskenyedők, tojásdadok, csúcsuk tompa, szélük enyhén csipkézett. A levélfonák ezüstös, gyakran molyhos. A fiatal levelek a fő ér mentén hátrakunkorodnak. Virágai halványsárgák, a 10-30 cm hosszú, levéltelen tőkocsány csúcsán ülnek. Bókolok, harang alakúak, a csészéjük kissé felfúvódott. A szirmok ötcimpájúak, összeforrtak, durván fogazottak. A virágalap sárgásvörös, foltos. Érdekessége, hogy a virágon belül különböző hosszúságú bibék vannak azért, hogy az önporzást megakadályozza. Április-májusban virágzik.Termése toktermés, a csésze belsejében képződik. A növény gyökerét és virágait gyűjtik márciustól májusig. A virágokat csésze nélkül szedik. Minden kankalinfaj virágának leszedése tilos! A gyökér jellegzetes szagú, csípős ízű. A virágdrog illata a mézhez hasonló. Gyö­kérdrogja a magyar gyógyszerkönyvben is szerepel.

Kémiai alkotórészek a virágban:

flavonoidok, szaponinok, kevés illóolaj, karotinoidok.

A gyökérben:

kevés cseranyag, szaponinok, cukrok, keserűanyagok.

A lucfenyőből készült gyógyhatású dzsem, szörp zamata különleges, semmi máshoz nem hasonlítható. Talán ezért van, hogy ezt az ízt vagy megszeretni, vagy megutálni mindenkinek egy pillanat műve. Azért egy próbát megér, mert meghűlés, torokfájás esetén segítségünkre lehet, emellett pedig limonádék ízesítésére is alkalmas a fenyőszirup.

A fenyőszirup, egyben fenyőszörp is, ha vízzel hígítjuk. Készülhet aromás "zöld cukor" is fenyőhajtásból, csak össze kell törni és kristálycukorral rétegezve eltenni, és egy idő után a cukor bezöldül és kellemes ízt, illatot vesz át. Fenyőzselé is készülhet úgy, ha a fenyőszörpöt enyhén hígítjuk, majd zselatinnal, vagy agarral megszilárdítjuk. A pálinkába áztatott fenyő is érdekes ízzel gazdagítja az italt. Készülhet még belőle fenyődzsem, és likőr, sőt alkoholos kivonat, tinktúra is. Amennyiben a hajtások már idősebbé váltak forrázattal teát akkor is készíthetünk belőlük, illetve főzetükből fenyős fürdővíz válhat, ami kellemes illatával igen jó relaxáló hatással bír.

Számos növényt találhatunk még ezeken kívül is, de már azért is érdemes tavasszal elindulnunk, hogy a télen felhalmozódott salakanyagoktól megszabaduljunk a friss oxigénnel telített megújuló levegőn.

FöldAnya minden időbe biztosít számunkra mindent, amire szükségünk van! Használjuk ki!